TARCALRÓL BŐVEBBEN

Tarcal története összefonódott Tokajjal. Az államalapítás óta kisebb megszakításokkal Tarcal királyi birtok volt. 1096-ban Kálmán király tarcali birtokán tartott zsinaton a futárszolgálatra vonatkozó törvényt hoz. 1110-ben országgyűlést tartanak Tarcalon. 1398-ban Zsigmond király utasítja a leleszi konventet, hogy Debrői Miklós fia István mester királyi kincstartót iktassa be Tarcal birtokába. A 14. század végétől Tarcal a tokaji királyi uradalomhoztartozott. 1440-ben Tarcal Hunyadi János birtokába került, majd halála után ismét királyi birtok lett. 1551-ben Tarcal elnyerte a mezőváros címet. 1561-ben zsinatot rendeznek Tarcalon, melyen Kopácsi István protestáns reformátor elnököl. 1560-as években a mezővárost a török elpusztítja. 1593-ban egy törökellenes hadakozás megszervezésével foglalkozó tanácskozásra Tarcalra hívja össze Christoph Teuffenbach felső-magyarországi kapitány az érintetteket.1596-ban II. Rudolf oltalomlevelet ad Tarcalnak. 1599-ben II. Rudolf elzálogosítja Tarcal mezővárosát a hadviselésre adott 80 ezer Ft kölcsönért. Az összeg nagyságát – azaz Tarcal értékét – abból is megítélhetjük, hogy 1587-benMunkács uradalmának zálogösszege 73 ezer Ft volt.

1603-ban II. Rudolf elzálogosítja a mezővárost Rákóczi Zsigmondnak. 1606-ban a Rákóczi-családtól Bocskai Istvánvisszaváltja a birtokot. Basta csapatai szinte teljesen megsemmisítik a mezővárost. 1620-ban a Thurzó család tarcali szőlőjében aszúszemeket (feketeszőlő) szüreteltek. 1622-től a tarcali földesúri jog Bethlen Gábor erdélyi fejedelemé.1631-ben Bethlen Gábor özvegye, Brandenburgi Katalin eladja Tarcalt Csáki Istvánnak. 1638-ban Csáki István Tarcal részére szabadalomlevelet kap III. Ferdinándtól, amely megengedte a település körülsáncolását. 1647-től Tarcalt akirályi kamara kezelte. 1662-ben feldúlták és kifosztották a tatárok. 1674-ben a mezőváros szabad prédája a tokaji várkörül hadakozó labancoknak és a szerencsi várat birtokoló kuruc fegyverforgatóknak. 1676-ban Thököly István egyik századosa kifosztja és felgyújtja Tarcalt. 1678-ban az egri törökök Kara Hasszán aga vezetésével ismételten felgyújtják. 1679-ben a koleralázadásban részt vett tarcaliakat karóba húzták.

1701-ben egy tarcali szőlőgazdaságról írják: „szemenszedett aszú szőlőt szedettünk közel egy hordóval”. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc jár Tarcalon. 1748-ban Grassalkovich Antal elkészíti előterjesztését Mária Terézia részére, melyben a tarcali kincstári szőlőkkel is foglalkozik. Javaslatára két korszerű szőlőtelepet létesítenek a Szarvas dűlőben és a Henye hegy déli lejtőjén. 1760 körül sváb iparosok telepednek le a mezővárosban. Az 1827-es összeírás szerint 217 izraelita él Tarcalon, többségük kereskedéssel foglalkozik. 1849-ben Tarcalnál visszaverik Schlick osztrák tábornok támadását.1858-ban megérkezik a vasút Tarcalra. 1880-ban filoxéra pusztít. 1894-ben a tarcali vincellériskola igazgatója Kasinczky Viktor személyes példával és tudományos munkásságával segítette a filoxérától sújtott Hegyalja újbóli betelepítését. A királyi udvartartás birtokában lévő tarcali Szarvas és Terézia szőlők ekkor kerültek korszerű módszerekkel betelepítésre. 1945 januárjában Szerednyei János, a helyi plébános, önként csatlakozott egy tarcaliak csoportjához, akiket összegyűjtettek, hogy a málenykij robot keretében a Szovjetunióba vigyenek. Szerednyei ott halt meg egy bányabalesetben 1948-ban.
1951-ben megalakult az egykori királyi uradalom szőleit is magában foglaló Kertészeti és Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepe. Ez a kutatóintézet dolgozta ki azokat a metszési módokat, amelyek különböző időjárási viszonyok mellett is jól alkalmazhatóak. Rendszeresen metszési bemutatókat tartottak az egyéni termelők részére. Az 1950-es években megalakult a nagyüzemi gazdálkodást folytató Tarcali Állami Gazdaság. A gazdaság vezetője Leskó István igazgató és Bakonyi József Kossuth-díjas főkertész volt. A Tarcali Állami Gazdaság rendezte be az első szőlőöntöző telepet. A Disznókőn telepített 300 holdas táblájához elzárták a Dorgó patak zsombékos völgykatlanát egy kétszáz méteres gáttal. A mesterséges tóból 15 km hosszú gravitációs csővezetékkel öntözték a szőlőtáblákat.

EMBEREK

  • Itt született 1768-ban és élt Kovách János magyar–török szótáríró.
  • Itt élt 1695 körül Babócsay Izsák Tarcal mezőváros jegyzője, aki megírta Tarcal viszontagságairól szóló munkáját.
  • Itt született 1768-ban Fodor István ev. ref. lelkész.
  • Itt volt káplán 1791-94 között Kassai József plébános, tankönyvek írója.
  • Itt működött Kosinszki Viktor szőlészeti és borászati szakíró, a vincellériskola igazgatója.
  • Itt élt az elbukott 1849-es szabadságharc után Pálffy János az 1848-as országgyűlés képviselőházi alelnöke.
  • Itt élt Pap Tolnai István Heidelbergben tanult ev. ref. lelkész, 1623 után a sárospataki kollégium igazgatója.
  • Itt tevékenykedett 1655–1657 között Papp Mihály ev. ref. prédikátor.
  • Itt működött 1585–1599 között Siderius János ev. ref. esperes, akinek kisded gyermekeknek írt katekizmusát 1597 és 1722 között tizenöt alkalommal kiadták.
  • Itt született 1788-ban Waltherr László Imre az MTA levelező tagja.
  • Itt született 1768-ban Fodor István református lelkész

TARCAL FÖLDRAJZA

Az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál, a legjobb minőségű hegyaljai szőlőtáblák övezte Tarcal a vulkáni és üledékes kőzetekből álló Nagy Kopasz-hegy déli lejtőinek tövében fekszik a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonalon.