1. A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend, – ha azzal rendelkezik – az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat hatályos és teljes szövege

3. A helyi önkormányzat önként vállalt feladatai

A Képviselő-testület által önként vállalt feladatok

  1. Non-profit (civil) szervezetek és egyesületek támogatása
  2. Sportszervezetek támogatása
  3. Helyi újság kiadása
  4. Elismerő címek, kitüntetések adományozása
  5. Szálláshely szolgáltatás

6. A közfeladatot ellátó szerv által fenntartott adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatai (név, formátum, az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama, az érintettek köre, az adatok forrása, kérdőíves adatfelvétel esetén a kitöltendő kérdőív); a közfeladatot ellátó szerv által – alaptevékenysége keretében – gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái, a hozzáférés módja, a másolatkészítés költségei

Tarcal Község Önkormányzata által fenntartott adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatai.

Tarcal Község Önkormányzata által gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái: személyes adatok, különleges adatok, közérdekű adatok, közérdekből nyilvános adatok.

Tarcal község Önkormányzata által gyűjtött és feldolgozott adatok hozzáférés módja: a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

Tarcal Község Önkormányzata által gyűjtött és feldolgozott adatok másolatkészítés költségei: a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

8. A testületi szerv döntései előkészítésének rendje, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, eljárási szabályai, a testületi szerv üléseinek helye, ideje, továbbá nyilvánossága, döntései, ülésének jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói; a testületi szerv szavazásának adatai, ha ezt jogszabály nem korlátozza

A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze.

Az Mötv 44. § 2. mondata szabályozza a képviselő-testületi ülés kötelező összehívásának eseteit, módját, időpontját.

A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásáról a korelnök gondoskodik, ebben az esetben a Képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.

Tartós akadályoztatásnak minősül a 15 munkanapot meghaladó bármely ok miatti távollét.

A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül.

Rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester dönt.

A polgármester rendkívüli ülést hív össze:

  1. a) halasztást nem tűrő esetekben, ha a döntéshez határidő lejárata kapcsolódik,
  2. b) ha a Képviselő-testület döntésének hiánya az Önkormányzat, vagy intézménye zavartalan működését akadályozná, veszélyeztetné,
  3. c) a döntés későbbi időpontban történő meghozatala tárgytalanná válna,
  4. d) a Képviselő-testület döntésének hiánya valamely személy életét, testi épségét, egészségét veszélyeztetné,
  5. e) ha az adott ügyben indokoltnak látja a Képviselő-testület véleményezését, illetve döntését.

Rendkívüli ülés összehívása esetén bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

A Képviselő-testület ülésének helye a székhelye, mely a Közös Önkormányzati Hivatal Nagyterme.

A Képviselő-testület esetenként dönthet arról, hogy kihelyezett ülést tart, székhelyétől eltérő helyen. A kijelölt helyszínnek méltónak kell lennie a Képviselő-testület működéséhez.

A Képviselő-testület nyilvános ülésén a hallgatóság a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésben felsorolt esetekben zárt ülés tart, illetve zárt ülést rendelhet el.

Zárt ülésen az Mötv 46. § (3) bekezdésben felsoroltak vesznek részt.

Amennyiben a Képviselő-testület az érintett kérésére zárt ülést tart, úgy az érintett erre vonatkozó kérését – amennyiben jelen van – a testületi ülésen is előterjesztheti.

A testületi ülésről távol lévő érintett az (1) bekezdés szerinti kérelmet az ülést megelőzően akár szóban, akár írásban a polgármesternél terjeszti elő.

Amennyiben az (1) bekezdés szerinti érintett kérését szóban terjeszti elő, úgy azt a jegyzőkönyvbe kell foglalni, amennyiben írásban kéri a zárt ülés megtartását, úgy nyilatkozatát kell csatolni a jegyzőkönyvhöz.

Zárt ülésen elhangzott közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat nyilvánosságát a zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosságra hozatalával kell biztosítani. Amennyiben a zárt ülésen hozott határozat személyes adatokat tartalmaz, úgy annak anonimizált változata kerül a honlapra.

A nyílt és zárt ülésen hozott képviselő-testületi határozatokat a nyílt ülésről készült jegyzőkönyvvel együtt kell az önkormányzat honlapján közzétenni, illetve a nyilvános ülés jegyzőkönyvét megtekintő állampolgár rendelkezésére bocsátani.

A polgármester a képviselő-testület rendes üléseit az ülés helyének, időpontjának, a napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívó útján hívja össze úgy, hogy azt a képviselő-testület tagjai és az érintettek a napirendek anyagával együtt az ülés előtt legalább öt nappal megkapják. A papíralapon kézbesített képviselő-testületi meghívót és hozzá tartozó előterjesztéseket kézbesítő íven kell az érintettek részére átadni. Elektronikus meghívás esetén elektronikus levélcímre küldött értesítést kell alkalmazni.

A Képviselő-testület minden nyilvános ülésére, valamennyi napirendi ponthoz tanácskozási joggal meg kell hívni a 4. melléklet I. pontjában felsorolt szerveket és személyeket.

A meghívott érintett részére egyszeri kétperces hozzászólási lehetőség biztosított, kizárólag ahhoz a napirendi ponthoz, melyhez meghívták. A meghívás lehetősége opcionális.

A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni azon szerveket és személyeket, akiknek tevékenységét a tárgyalt napirendi pont érinti. A meghívottak az adott napirendnél tanácskozási joggal vesznek részt.

A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, napirendjéről, valamint a nyilvános ülés előterjesztéseinek közzétételével a Közös Önkormányzati Hivatal a település honlapján és a meghívónak a hivatal hirdetőtábláján való közzététel útján, az ülés előtt 5 nappal értesíti a lakosságot.

A határozatképtelen ülést 8 naptári napon belül, változatlan napirenddel kell összehívni. Az ismételten kiadott változatlan napirendet tartalmazó meghívóhoz az előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni az érintettek számára.

 

Az alakuló ülés napirendje:

  1. a) beszámoló a helyi önkormányzati képviselő és polgármester választás, valamint nemzetiségi önkormányzati választás lebonyolításáról, eredményeiről,
  2. b) a képviselő-testület tagjainak eskütétele,
  3. c) a polgármester eskütétele,
  4. d) a polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása,
  5. e) a polgármester programjának ismertetése,
  6. f) Szavazatszámláló Bizottság megválasztása,
  7. g) alpolgármester választása,
  8. h) alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása,
  9. i) képviselők tiszteletdíjának megállapítása tárgyában döntéshozatal,
  10. j) bizottságok struktúrájának kialakítása, bizottságok tagjainak, elnökeinek megválasztása, vagy ezzel kapcsolatos polgármesteri koncepció ismertetése,
  11. k) egyebek.

Az alpolgármester választását a Képviselő-testület által választott két tagú szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

  1. a) a választás időpontját,
  2. b) a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak nevét
  3. c) a titkos szavazás rendjét,
  4. d) a titkos szavazás eredményét,
  5. e) a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak aláírását,
  6. f) a jegyző aláírását.

A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

 Képviselő-testület éves munkaterv szerint végzi munkáját.

A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti legkésőbb a tárgyfélévet megelőző félév utolsó hónapjában a Képviselő-testület elé. A munkatervben megtárgyalandó napirendekre a Képviselő-testület tagjai, a bizottságok tagjai, a jegyző, valamint a helyi civil szervezetek tehetnek javaslatot.

A munkaterv tartalmazza:

  1. a) az ülés tervezett időpontját (hónap),
  2. b) a tervezett napirendi pontokat,
  3. c) a tervezett napirendi pontok előterjesztőit és az előkészítésben résztvevő személyeket,
  4. d) az előterjesztéshez kapcsolódó szükséges bizottsági véleményezés tényét,
  5. e) az adott időszakban tervezett, közmeghallgatás időpontját és témáját.

A Képviselő-testület munkatervében az ülés napirendjére kell tűzni a polgármester tájékoztatóját a két testületi ülés közötti időszak legfontosabb eseményeiről és az általa tett intézkedésekről.

Az ülésen a polgármester és a jegyző tájékoztatást ad az ülésre szóló meghívó kiküldésének időpontjáig lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról.

Az ülésvezető

  1. a) megnyitja a Képviselő-testület ülését,
  2. b) a jelenléti ív alapján megállapítja az ülés határozatképességét,
  3. c) megállapítja a bejelentés alapján és a bejelentés nélkül távolmaradó képviselőket,
  4. d) az ülés teljes időszakában vizsgálja a határozatképességet,
  5. e) a határozatképtelen ülést elnapolja,
  6. f) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
  7. g) egyenként tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
  8. h) napirendi pontonként megnyitja a vitát,
  9. i) engedélyezi a kérdések feltevését, a hozzászólások, vélemények nyilvánítását,
  10. j) lezárja a vitát,
  11. k) lezárja a napirendi pont tárgyalását,
  12. l) szavazása bocsátja a döntési javaslatokat,
  13. m) gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról,
  14. n) szünetet rendel el,
  15. o) felfüggeszti az ülést,
  16. p) berekeszti az ülést,
  17. q) bezárja az ülést.

A napirend tárgyalási sorrendje:

  1. a) intézmények és egyéb külső szervek, szervezetek beszámolói,
  2. b) rendelet megalkotását igénylő napirendi pontok,
  3. c) határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,
  4. d) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok,
  5. e) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről, fontosabb intézkedésekről,
  6. f) tájékoztató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
  7. g) egyebek, képviselők, meghívottak bejelentései.

A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.

A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

  1. a) az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,
  2. b) az előterjesztéssel kapcsolatban véleményező, javaslattevő bizottság ismerteti véleményét,
  3. c) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,
  4. d) az előterjesztéssel kapcsolatos vélemények, ellenvélemények, vita
  5. e) módosító javaslatok megtétele,
  6. f) döntés a módosító javaslatokról, javaslatonként, ha vita nincs, akkor egyben, vagy
  7. g) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról, az esetleges módosításokkal kiegészítve, ha vita nincs, akkor a polgármester javaslatára egyben.

A döntés meghozatala előtt az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.

Napirendi pont felvételére javaslatot bármely képviselő-testületi tag és a jegyző is tehet, a napirendi pontok megtárgyalása előtt, melyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

Az elfogadott napirendi pontokról szóló felsorolást a napirendi pontok sorszámának, címének, és az előterjesztőnek a megjelölésével egy határozatban a nyílt és amennyiben zárt ülés van a zárt ülés napirendi pontjainak felsorolásával kell meghozni.

A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik.

A hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja, egy ízben maximum két percben.

A napirendi pont előterjesztőjéhez a képviselők és tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyekre a vita előtt van válaszadási lehetőség maximum öt percben. A vita lezárására, vagy a hozzászólás időtartamának korlátozására a polgármester vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.

A vita során a napirendi ponttól eltérni nem lehet.

A hozzászólások befejezése után a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, a határozati javaslat módosítására, kiegészítésére érkezett javaslatokra.

A vita során indokolt esetben a Képviselő-testület tagja ügyrendi javaslatot tehet, mely a vita azonnali lezárását vonja maga után és a napirendi pont megoldási javaslata egyben. Az ügyrendi javaslatról a polgármester az elhangzást követően azonnal szavazást rendel el. Az ügyrendi javaslat elfogadását követően a napirendi pont tárgyalását nem lehet folytatni.

A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

  1. a) rendre utasítja a Képviselő-testület ülését zavaró képviselőt, jelenlévő előterjesztőt, vagy érintettet,
  2. b) a tárgytól eltérő, vagy ugyanazon érveket, megismétlő hozzászólót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,
  3. c) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ,
  4. d) tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az ülést felfüggeszti. Ha a felfüggesztés után újból megnyitott ülésen a rendzavarás megismétlődik, az ülést berekeszti és a még le nem zárt napirendek tárgyalását a soron következő ülésre napolja,
  5. e) a megjelent állampolgárokat a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén rendre utasítja, figyelmezteti. Ismétlődő rendzavarás esetén az érintett állampolgárt a terem elhagyására felkéri.

A polgármester a rendfenntartás érdekében tett, indokolt intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

A Képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, ha ezt a szándékukat az ülést megelőző nap 15.00 óráig a polgármesternek írásban bejelentették.

Előterjesztésnek minősül:

  1. a) rendelet-tervezet és indokolása,
  2. b) határozati javaslat,
  3. c) beszámoló,
  4. d) jelentés,
  5. e) tájékoztató,
  6. f) önálló indítvány,
  7. g) levél,
  8. h) megkeresés.

Az előterjesztés benyújtására jogosultak:

  1. a) a polgármester,
  2. b) a Képviselő-testület tagjai,
  3. c) a Képviselő-testület bizottságai,
  4. d) a jegyző,
  5. e) az intézményvezetők,
  6. f) külső szerv, vagy szervezet vezetője a tevékenységéről szóló beszámolóval kapcsolatban.

A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket általában írásban kell elkészíteni és lehetőség szerint határozati javaslattal együtt a meghívóhoz csatolni kell.

Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben írásbeli előterjesztést nem kell készíteni. Ilyen esetekben a meghívóhoz csak határozati javaslatot kell mellékelni.

Halaszhatatlan esetben, valamint az adatok testületi ülést követlenül megelőző rendelkezésre állása esetén a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

Rendkívüli képviselő-testületi ülés esetén az előterjesztés írásbelisége mellőzhető. A szóbeli előterjesztésnek világosnak és közérthetőnek kell lennie, abban minden rendelkezésre álló információt ismertetni kell a döntéshozók felé.

Az előterjesztést a munkatervben meghatározott előterjesztő köteles elkészíteni úgy, hogy a szükséges egyeztetésre, véleményezésre, bizottsági állásfoglalásra megfelelő idő álljon rendelkezésre.

Az előterjesztés tartalmazza:

  1. a) a téma kifejtését, elemzését, értékelését tartalmazó részt,
  2. b) rendelet megalkotásánál, vagy módosításánál rendelet-tervezetet és hatásvizsgálatot,
  3. c) határozathozatalt igénylő döntésnél határozati javaslatot.

Az előterjesztés tartalmi követelményei:

  1. a) tárja fel a meglévő problémákat, adjon számot az elvégzett munkáról, tevékenységről,
  2. b) döntés-centrikus legyen,
  3. c) foglalja össze azokat a tényeket, adatokat, amelyek alkalmasak megfelelő következtetések levonására, célszerű, előremutató döntések meghozatalára,
  4. d) két vagy több döntési lehetőség esetén alternatív határozati javaslatok kerülhetnek kidolgozásra,
  5. e) a határozati javaslatban meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személy nevét, a döntés végrehajtási határidejét, amennyiben releváns.

A Képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

A nyílt szavazás során a Képviselő-testület tagjai kézfelemeléssel szavaznak, közlik az adott javaslattal kapcsolatos döntésüket. Szavazni „igen”, „nem”, „tartózkodás” módokon lehet.

A polgármester a vita lezárását és összefoglalását követően, amennyiben módosítási javaslat nem volt, az előterjesztett rendelet-tervezetet, vagy határozati javaslatot szavazásra bocsátja.

A képviselő-testület egyetértése esetén a polgármester a módosítási javaslatokat összefoglalva, vagy a döntési javaslatot a módosításokkal kiegészítve bocsátja szavazásra. Amennyiben ugyanazon rendelkezéshez, a határozatnak ugyanazon pontjához több, tartalmában eltérő módosító indítvány, javaslat hangzik el, úgy a polgármester dönt azok megszavazásának rendjéről.

A módosító indítványok, javaslatok megszavazása után kerülhet sor a rendelet-tervezet, illetve a határozati javaslat módosító indítvánnyal együtt történő megszavazására.

Az előterjesztő által elmondott módosító indítványokat az eredeti előterjesztés részének kell tekinteni, ezért nem kell külön szavazásra bocsátani.

Amennyiben a Képviselő-testület ülését vezető a határozatképesség hiányát állapítja meg, úgy egy alkalommal – maximum 15 percre – az ülést felfüggesztheti.

Ha az ülés ezt követően is határozatképtelen, akkor az ülésvezető az ülést elnapolja.

A határozatképtelenség miatt nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésen kell napirendre tűzni.

A Képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra vonatkozó szabályokat az Mötv. 49. § (1) és (1a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a polgármester, polgármester személyes érintettsége miatt a pénzügyi bizottság elnöke az ok tudomására jutását követő testületi ülésen jelez a Képviselő-testület felé.

A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a (2) bekezdés szerinti jelzést követően az érintettet az ülésvezető figyelmezteti és a Képviselő-testület az ügyben ismételt szavazást tart.

szavazás eredményeként hozott határozatnak tartalmaznia kell

  1. a) az érintett határozat számát, tárgyát,
  2. b) az ismételt döntés okát, és
  3. c) a tárgyi döntést.

A Képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

Minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata – szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben továbbá:

  1. a) a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásához,
  2. b) a polgármester elleni kereset benyújtásához,
  3. c) a gazdasági program elfogadásához,
  4. d) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, tagi kölcsön, valamint az önkormányzat intézményei részére kamatmentes hitel nyújtásához,
  5. e) önkormányzati vagyonnal való rendelkezéshez hárommillió forint felett,
  6. f) helyi népszavazás kiírásához a törvény által nem kötelező esetekben,
  7. g) kitüntetés adományozásához,
  8. h) testületi hatáskörök átruházásához,
  9. i) peres ügyekben hozott döntésekhez,
  10. j) titkos szavazással hozott döntésekhez.

A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

A Képviselő-testület eseti jelleggel határoz a szavazás titkosságáról.

A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, elkülönített helyiségben, urna igénybevételével történik.

A titkos szavazásra a Képviselő-testület tagja tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel szavaz.

A titkos szavazáshoz tagjai közül a Képviselő-testület háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ, egy elnököt és két tagot. A bizottság ülésén a törvényesség fenntartása érdekében részt vesz a jegyző.

A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

  1. a) a jegyzőkönyv megnevezést,
  2. b) a titkos szavazás tárgyát, amely ügyben a testület a szavazást elrendelte,
  3. c) a szavazás időpontját, év, hónap, nap, óra megjelöléssel,
  4. d) a titkos szavazás rendjét,
  5. e) a titkos szavazás eredményét,
  6. f) a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak és a jegyzőnek az aláírását.

A Képviselő-testület név szerinti szavazást köteles elrendelni, ha azt a törvény írja elő.

A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző betűrendben felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” kifejezések valamelyikével szóban szavaznak.

A név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza az ülésről távol lévő képviselők nevét is, „távollévő” megjelöléssel.

A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza

  1. a) a jegyzőkönyv megnevezést,
  2. b) a szavazás tárgyát,
  3. c) a szavazás időpontját, év, hónap, nap, óra megjelöléssel,
  4. d) a hozott döntés megnevezését, mely a javaslat elfogadása, elutasítását is tartalmazza,
  5. e) a szavazás eredményét, szavazatszám és „igen, nem, tartózkodás” megjelöléssel,
  6. f) a polgármester és a jegyző aláírását.

Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható