harasztosimihalyne

  • Tisztelt Elnök Asszony! A Tarcal és Vidéke Takarékszövetkezet, a Taktaharkány és Vidéke Takarékszövetkezetek, valamint a Tállya és Vidéke Takarékszövetkezet 1999. május 31-i fúziójával létrejött, az Ön vezetésével működő Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet jelenleg 14 szövetkezeti hitelintézeti fiókkal rendelkezik a környező településeken. A megalakulás/átalakulás még jóval a 2008-as globális pénzügyi mélyrepülést megelőző időszakban történt. Hogyan élték meg a válság időszakát? Nem tudom, helyes-e a múlt idő?

 

„Vannak nemzetközi nyelvek – például a pénz”

                                                   /Bajor Imre/

Harasztosi Mihályné  –  elnök-ügyvezető

                                                Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet

      A válságot mi egy-két év után kezdtük érezni, amikor kifogytak a tartalékok, egyre másra szűntek meg a munkahelyek és a rokkantsági nyugdíjak. A 13 településen működő kirendeltségeink eltérő eredményekkel zárják az utóbbi évek gazdálkodását. Sajnos még nem vagyunk túl a nehézségeken, de optimisták vagyunk és tudjuk, hogy a hét szűk esztendő lassan letelik.

 

  • Az MNB által engedélyezett főbb banki tevékenységek és a kapcsolódó szolgáltatások közül melyek képviselik jelenleg bankfiókjaikban a húzóágazatot? Az elmúlt 15 évben mi az, ami gyökeresen megváltozott környékünkön a bankszektorban?

 

A takarékos ügyfeleink bizalmának köszönhetően hitelintézetünk mindig a betétgyűjtésben, forrásbőségben volt a legerősebb. Az elmúlt évek alatt a hagyományos betétek lassan átalakultak a korszerűbb számlabetétek különböző időre leköthető formáira. A hitelkihelyezés terén a lakossági hitelek aránya 77 %, amelynek nagy része fogyasztási hitel, a vállalkozások 23 %-os részarányával sajnos nem lehetünk elégedettek, optimális esetben a fele-fele arány lenne elvárható. A vállalkozások részére történő hitelezés főleg a pályázati pénzek és a területalapú támogatások megelőlegezését segíti. Sajnos a beruházási és egyéb fejlesztési projektek még mindig kevés igényt jelentenek, pedig a gazdasági fellendülés, és a munkahelyteremtés reménye ebben rejtőzik.

Sláger termékünk lett az értékpapír (kincstárjegy, államkötvények és befektetési jegyek) értékesítése a Takarékbank Zrt. ügynökeként.

A bankszektorban az elmúlt 15 évben nagy újdonság volt a deviza alapú hitelek nyújtása. Ma már tudjuk, hogy nem volt egy sikertermék sem az ügyfeleknek, sem a bankoknak. Hála Istennek mi kimaradtunk ebből, pedig minden engedélyt beszereztünk a bevezetésére, de valami visszatartott, valahol sántított ez a „profitszerző termék”. Így nem lett nagy nyereségünk, de most a hátrányait sem kell viselni.

A szövetkezeti hitelintézetek életében az elmúlt pár év hozott nagy változásokat, ezzel tele volt a média. Mi is átestünk különböző szervek által végzett ellenőrzéseken és átvilágításokon, amelynek az lett az eredménye, hogy felvételt nyertünk a Takarékszövetkezetek Garanciaközösségébe. E közösség a mindenkori biztonságos és átlátható hitelintézeti működést, valamint az itt elhelyezett betétek 100 %-os védelmét jelenti. Sajnos rossz érzéssel hallgattuk azokat a bejelentéseket és intézkedéseket, amelyeket egyes takarékszövetkezetek átvilágítása során a Felügyelet elrendelt.

 

  • Hétköznapjainkat, melyek egyébként sem nevezhetőek felhőtlennek – mondhatni – egyre gyakrabban sújtják váratlanul felbukkanó pénzügyi viharok. Önök – akik már évtizedek óta ebben a szférában dolgoznak – érzékelhetik-e bárminemű előszelét ezeknek a csapásoknak?

 

     A pénzügyi viharoknak reméljük, hogy vége van! Sokat lehet abból tanulni, ha egy bank magasabb kamatot ígér a betétekért, akkor ott valami probléma van. Nálunk is megkérdezik egy-egy esetben, hogy ott miért annyi a kamat. Mi csak óvatosságra kérjük a betéteseket, érdeklődjenek és gondolkodjanak el azon, hogy hogyan tudja kigazdálkodni az átlagtól magasabb kamatot az a pénzintézet. Eddig még mindig ez volt az előjele a már felszámolt hitelintézetek „bedőlésének”. Néha van információnk is erről, de ezt nem használhatjuk fel.

 

  • Köztudott, hogy a fenti idézet szerzője is a devizahitelesek táborát gyarapította, azonban ez a mondata nagyon találó. (úgy gondolom) Az idegenforgalom mértéke a hazai valuta iránti keresletet érezhetően tudja alakítani, ezen keresztül pedig az árfolyamot, ami a pénz nemzetközi nyelvének valós kifejeződése. Az Önök – többnyire kisebb településeken elhelyezkedő – bankfiókjaiban mekkora erre a szolgáltatásra az igény?

 

      A valutaváltási tevékenységet felváltotta az ATM. A külföldi turisták is forinthoz juthatnak, mivel szinte mindenki rendelkezik bankkártyával. Erre alkalmas a VISA, a MasterCard és az ATM-eken elhelyezett matricákkal jelzett kártyák. Tarcalon sok külföldi használja az ATM-et, ez olcsóbb is, mint a valuta, mert az átváltás deviza árfolyamon kerül felszámításra.

 

  • Gazdálkodási körülményeiket – mint országunkban általában – „jelentős mértékben meghatározzák az EU források felhasználásán alapuló állami beruházások, illetve a növekedési hitelprogram által finanszírozott KKV beruházások” – olvasható a 2013. évi üzleti jelentésükben. Változott-e valami 2014-ben, és milyen prognózist lehet felállítani erre az évre?

 

A növekedési hitelprogram keretén belül hitelintézetünk is finanszírozta a KKV-k igényeit.

Többnyire hitelkiváltásra, éven belüli forgóeszköz vásárlási hitelre, illetve területalapú támogatások megelőlegezésére. Az hatna a legjobban az ország gazdasági fejlődésére és a településeink növekedésére, munkalehetőségére, ha ezeket a pénzeket termelő beruházásokra használnák a vállalkozások.

 

  • A Buda-Cash Brókerháznál és a Quaestor Csoportnál történt visszaélések hatására szükségszerűnek tartja-e, hogy változtassanak eddigi – belső tőkeellátottságukra irányuló – kockázati stratégiájukon? Ha igen, milyen vonatkozásban?

 

Mi eddig is óvatos, kicsit konzervatív pénzpolitikát folytattunk. A felhalmozott tőkénk biztonságos működést biztosít, tőkemegfelelési mutatónk mindig átlagon felüli volt. Amennyiben egy nagy vállalkozás, magasabb összegű hiteligénnyel jelentkezik, akkor a központi bankunkkal, a Takarékbank Zrt.-vel konzorciumban bármilyen hiteligényt tudunk teljesíteni.

A jegyzett tőkénk növeléséhez és csökkentéséhez a Felügyelet, a Takarékbank Zrt. és a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges, de a belső változásokról is jelentési kötelezettségünk van. Tehát külső befektető részjegy vásárlására az alapszabályunk sem ad lehetőséget.

Erdélyi István

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük