Afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki Magyarországhoz közel, a kárpátaljai Nagyszőlősön. A betegség az emberre nézve nem, ugyanakkor a sertésekre, vaddisznókra rendkívül veszélyes, nem gyógyítható. Hazánkban eddig még sohasem jelent meg a vírus, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felhívja az állattartók, a vadászok és a lakosság figyelmét a megelőzés fontosságára.
ASP vírusát mutatták ki a napokban az ukrajnai Nagyszőlős területén. Ez az első eset, hogy Kárpátalján megjelent a betegség. A helyi hatóságok a fertőzött nagyszőlősi gazdaságot 40 napra állategészségügyi zárlat alá helyezték, az állományt (négy vaddisznót és hat malacot) felszámolták és az elhullott állatok tetemeivel együtt elégették. A hatóságok szerint a fertőzési gócot lokalizálták, így az nem jelent további veszélyt. Egyúttal 20 kilométeres körzetben elrendelték az összes házi sertés állatorvosi vizsgálatát. A megfigyelési körzet Magyarország és Románia területére is átnyúlik.
Hazánkban eddig még sohasem jelent meg az ASP vírusa. A betegség nem gyógyítható, a fertőzött állományokat fel kell számolni, ezért kulcsfontosságú a megelőzés. A NÉBIH mindent megtesz a behurcolás megakadályozásáért, azonban fontos az állattartók, a vadászok és a lakosság közreműködése is. Lényeges például, hogy a határon sertéshúst, húskészítményt még magáncélra is tilos behozni! Ha valaki elhullott vaddisznó tetemet lát, értesítse a hatóságot a NÉBIH zöld számán (06-80/263-244). A sertéstartók kiemelten ügyeljenek a járványvédelmi intézkedések betartására, a házisertések vaddisznóval vagy abból származó hulladékkal ne érintkezzenek, valamint a gazdák, ha tüneteket észlelnek állataikon, haladéktalanul jelezzék állatorvosuknak.
A megelőzés szempontjából legfontosabb teendők elérhetők a NÉBIH honlapján:
- január 5.
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság
Háttér-információ az afrikai sertéspestisről
Az ASP kórokozója a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló. A fertőzött istállók/ólak és karámok padozatán, az alomszalmán, napfénytől védett helyen, heteken át fennmarad. A sertéshúsban és az abból készült nyers, vagy félkész termékekben több hétig, a fagyasztott húsokban évekig fertőzőképes marad.
A beteg sertések valamennyi váladékukkal (bélsárral, vizelettel, nyállal, orrváladékkal, ondóval, hüvely- és méhváladékkal) ürítik a vírust és ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. A beteg állatokkal érintkező emberek az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel (villa, lapát, vödör, takarmányos kocsi stb.) szintén elhurcolhatják az ASP kórokozóját.
Túlheveny (peracut) esetben az állattartó csupán azt észleli, hogy sertései rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak. A betegség heveny (acut) kórformájának házisertéseken megfigyelhető tünetei: étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 °C), test szerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos, vagy véres hasmenés.
A betegségre gyanút keltő tünetek előfordulását és a sertés elhullását az állattartóknak haladéktalanul jelenteniük kell az állatorvosuknak.
A betegségről további információk olvashatók a NÉBIH honlapján.