TARCALRÓL BŐVEBBEN

Tarcal története összefonódott Tokajjal. Az államalapítás óta kisebb megszakításokkal Tarcal királyi birtok volt. 1096-ban Kálmán király tarcali birtokán tartott zsinaton a futárszolgálatra vonatkozó törvényt hoz. 1110-ben országgyűlést tartanak Tarcalon. 1398-ban Zsigmond király utasítja a leleszi konventet, hogy Debrői Miklós fia István mester királyi kincstartót iktassa be Tarcal birtokába. A 14. század végétől Tarcal a tokaji királyi uradalomhoztartozott. 1440-ben Tarcal Hunyadi János birtokába került, majd halála után ismét királyi birtok lett. 1551-ben Tarcal elnyerte a mezőváros címet. 1561-ben zsinatot rendeznek Tarcalon, melyen Kopácsi István protestáns reformátor elnököl. 1560-as években a mezővárost a török elpusztítja. 1593-ban egy törökellenes hadakozás megszervezésével foglalkozó tanácskozásra Tarcalra hívja össze Christoph Teuffenbach felső-magyarországi kapitány az érintetteket.1596-ban II. Rudolf oltalomlevelet ad Tarcalnak. 1599-ben II. Rudolf elzálogosítja Tarcal mezővárosát a hadviselésre adott 80 ezer Ft kölcsönért. Az összeg nagyságát – azaz Tarcal értékét – abból is megítélhetjük, hogy 1587-benMunkács uradalmának zálogösszege 73 ezer Ft volt.

1603-ban II. Rudolf elzálogosítja a mezővárost Rákóczi Zsigmondnak. 1606-ban a Rákóczi-családtól Bocskai Istvánvisszaváltja a birtokot. Basta csapatai szinte teljesen megsemmisítik a mezővárost. 1620-ban a Thurzó család tarcali szőlőjében aszúszemeket (feketeszőlő) szüreteltek. 1622-től a tarcali földesúri jog Bethlen Gábor erdélyi fejedelemé.1631-ben Bethlen Gábor özvegye, Brandenburgi Katalin eladja Tarcalt Csáki Istvánnak. 1638-ban Csáki István Tarcal részére szabadalomlevelet kap III. Ferdinándtól, amely megengedte a település körülsáncolását. 1647-től Tarcalt akirályi kamara kezelte. 1662-ben feldúlták és kifosztották a tatárok. 1674-ben a mezőváros szabad prédája a tokaji várkörül hadakozó labancoknak és a szerencsi várat birtokoló kuruc fegyverforgatóknak. 1676-ban Thököly István egyik századosa kifosztja és felgyújtja Tarcalt. 1678-ban az egri törökök Kara Hasszán aga vezetésével ismételten felgyújtják. 1679-ben a koleralázadásban részt vett tarcaliakat karóba húzták.

1701-ben egy tarcali szőlőgazdaságról írják: „szemenszedett aszú szőlőt szedettünk közel egy hordóval”. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc jár Tarcalon. 1748-ban Grassalkovich Antal elkészíti előterjesztését Mária Terézia részére, melyben a tarcali kincstári szőlőkkel is foglalkozik. Javaslatára két korszerű szőlőtelepet létesítenek a Szarvas dűlőben és a Henye hegy déli lejtőjén. 1760 körül sváb iparosok telepednek le a mezővárosban. Az 1827-es összeírás szerint 217 izraelita él Tarcalon, többségük kereskedéssel foglalkozik. 1849-ben Tarcalnál visszaverik Schlick osztrák tábornok támadását.1858-ban megérkezik a vasút Tarcalra. 1880-ban filoxéra pusztít. 1894-ben a tarcali vincellériskola igazgatója Kasinczky Viktor személyes példával és tudományos munkásságával segítette a filoxérától sújtott Hegyalja újbóli betelepítését. A királyi udvartartás birtokában lévő tarcali Szarvas és Terézia szőlők ekkor kerültek korszerű módszerekkel betelepítésre. 1945 januárjában Szerednyei János, a helyi plébános, önként csatlakozott egy tarcaliak csoportjához, akiket összegyűjtettek, hogy a málenykij robot keretében a Szovjetunióba vigyenek. Szerednyei ott halt meg egy bányabalesetben 1948-ban.
1951-ben megalakult az egykori királyi uradalom szőleit is magában foglaló Kertészeti és Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepe. Ez a kutatóintézet dolgozta ki azokat a metszési módokat, amelyek különböző időjárási viszonyok mellett is jól alkalmazhatóak. Rendszeresen metszési bemutatókat tartottak az egyéni termelők részére. Az 1950-es években megalakult a nagyüzemi gazdálkodást folytató Tarcali Állami Gazdaság. A gazdaság vezetője Leskó István igazgató és Bakonyi József Kossuth-díjas főkertész volt. A Tarcali Állami Gazdaság rendezte be az első szőlőöntöző telepet. A Disznókőn telepített 300 holdas táblájához elzárták a Dorgó patak zsombékos völgykatlanát egy kétszáz méteres gáttal. A mesterséges tóból 15 km hosszú gravitációs csővezetékkel öntözték a szőlőtáblákat.

EMBEREK

  • Itt született 1768-ban és élt Kovách János magyar–török szótáríró.
  • Itt élt 1695 körül Babócsay Izsák Tarcal mezőváros jegyzője, aki megírta Tarcal viszontagságairól szóló munkáját.
  • Itt született 1768-ban Fodor István ev. ref. lelkész.
  • Itt volt káplán 1791-94 között Kassai József plébános, tankönyvek írója.
  • Itt működött Kosinszki Viktor szőlészeti és borászati szakíró, a vincellériskola igazgatója.
  • Itt élt az elbukott 1849-es szabadságharc után Pálffy János az 1848-as országgyűlés képviselőházi alelnöke.
  • Itt élt Pap Tolnai István Heidelbergben tanult ev. ref. lelkész, 1623 után a sárospataki kollégium igazgatója.
  • Itt tevékenykedett 1655–1657 között Papp Mihály ev. ref. prédikátor.
  • Itt működött 1585–1599 között Siderius János ev. ref. esperes, akinek kisded gyermekeknek írt katekizmusát 1597 és 1722 között tizenöt alkalommal kiadták.
  • Itt született 1788-ban Waltherr László Imre az MTA levelező tagja.
  • Itt született 1768-ban Fodor István református lelkész

TARCAL FÖLDRAJZA

Az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál, a legjobb minőségű hegyaljai szőlőtáblák övezte Tarcal a vulkáni és üledékes kőzetekből álló Nagy Kopasz-hegy déli lejtőinek tövében fekszik a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonalon.

One thought on “TARCAL TÖRTÉNETE

  1. Bitte um Hilfestellung

    Mein über 80jaehriger Vater sammelt leidenschaftlich Autogrammkarten von Weinkoeniginnen, Weinprinzessinnen (“Produkthoheiten). Leider finden wir keine Möglichkeiten, diese zu kontaktieren. Können Sie uns eventuell weiterhelfen?
    Vielen Dank im Voraus,
    mit freundlichen Gruessen,
    Nanni Mathes

Comments are closed.