A területi államigazgatás sikeres átszervezésének támogatása érdekében Magyarország Kormánya elindította  „A járási hivatalok integrálása a kormányhivatalok ügyfélszolgálati rendszerébe” (EKOP-2.1.23) és „A járási hivatalok informatikai infrastruktúrájának fejlesztése” (EKOP-1.2.26) című, európai uniós forrásból finanszírozott, kiemelt projekteket, hogy a jogi és szervezeti háttér kialakításával együtt a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási hivatalainak informatikai fejlesztése is megvalósuljon. Az EKOP mozaikszóval jelölt, Elektronikus Közigazgatás Operatív Program itt említett két projektjéből összesen több mint 10 milliárd forint értékben valósulnak meg az országszerte zajló fejlesztések.

A kormány célja a szolgáltató közigazgatás megteremtése.

Ennek része az ügyfélkiszolgálást segítő informatikai fejlesztés, melynek segítségével megvalósul

• a hatékony – gyors – egyszerű ügyintézés a lakóhelyhez közel, a járási hivatalokban, a kormányablakokban, valamint a kistelepüléseken a települési ügysegédek útján;
• a kormányablak hálózat kiépítése, és a szolgáltatások bővítése.

A Tokaji Kormányablak mintegy másfél évvel ezelőtti megnyitásakor még 242-féle ügy volt intézhető a kormányablakokban. Ez a szám mára már majdnem megduplázódott, hiszen jelenleg 423 ügytípus intézhető az integrált ügyfélszolgálatokon, és ez folyamatosan bővül, számuk 1000 fölé emelkedhet.

2015. év végéig mintegy 250 helyszínen fog működni kormányablak: járás székhelyeken, kerületekben, megyei jogú városokban, jelentősebb településeken, egyes vasútállomásokon és bevásárlóközpontokban.

A kormány 2015-ben elindította az Államreform 2 programot, amely további bürokráciacsökkentést céloz meg. A bürokráciacsökkentés javítja az ország versenyképességét. 2015. június 5. és 2015. augusztus 6. között az állami rezsicsökkentés keretében konzultáció zajlott, amelynek keretében 390 ezren tettek javaslatot. Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat-csomag elfogadása esetén 2016. januártól az ügyintézési határidők rövidülése, díjcsökkentés és az elektronikus ügyintézés kibővítése várható. Ingyenes lehet például az igazolvány csere, az erkölcsi bizonyítvány vagy az adóhatósági igazolás, stb.

Október első hétvégéjén került sor a megújult Keresztúri úti „új temető” ravatalozójának átadó ünnepségére. Az megújult létesítmény a „Tarcal Infrastrukturális fejlesztése 1.” elnevezésű projekt keretein belül a Tokaj-Hegyaljai borvidék településeinek fejlesztési támogatása jogcímcsoport terhére Magyarország 2014 évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. Törvény által valósulhatott meg.

A vendégeket Butta László Tarcal község polgármestere köszöntötte. Ezt követően beszédében az elmúlt években a  településen lezajlott fejlesztések felsorolását követően a legújabb projektekről beszélt. A beruházás átadási ünnepségét jelenlétével Dr. Mengyi Roland országgyűlési képviselő és Dr. Kovács János B.A.Z. megy főjegyzője is megtisztelte.

A ravatalozó ökumenikus megáldása a történelmi egyházak tarcali egyházközségeinek képviselői közreműködésével történt meg.

Ünnepi műsort a szerencsi Hegyalja Pedagógus Kórus  – Halász Zsuzsa karnagy vezetésével adta. Egyházi valamint komolyzenei repertoárjuk néhány szép darabját hallhattuk remek prezentációban.

Az avató szalagot  Dr. Mengyi Roland képviselő úr,  Dr. Kovács János főjegyző úr  valamint  Butta László polgármester úr vágta át.

Ezután valamennyi megjelent vendég megtekintette a már teljes egészében megújult épületet.

KEOP-4.10.0/N-14-2014-0420

Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2016. évi fordulója kiírásra került.

A pályázat benyújtásához szükséges a tájékoztató a Tarcali Közös Önkormányzati Hivatal Titkárságán szerezhető be.

A.tip.Bursa

B.tip.Bursa

A benyújtási határidő: 2015. november 09.

Tarcali Közös Önkormányzati Hivatal

F I G Y E L E M !
Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy a B-A-Z. Megyei Kormány Hivatal Sárospataki Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal járási főállatorvosának határozatával:

TARCAL község közigazgatási területén 2015.október 07-től 2015. október 28-ig LEGELTETÉSI TILALMAT ÉS ebzárlatot rendel el:

Ebzárlat:

• tartási helyén minden kutyát és macskát lehetőleg elzárva, illetve a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek; zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha azok onnan ki nem szökhetnek,
• kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni;
• a település területéről kizárólag érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező kutyát vagy macskát és csak a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni.

Az érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező

1. vadászebek,
2. fegyveres erők és fegyveres testületek ebei,
3. katasztrófa-mentő ebek,
4. segítő és terápiás ebek, valamint a látássérült embereket vezető ebek rendeltetési céljuknak megfelelő használatuk idejére mentesek a fent foglalt korlátozás alól.

• Az ebzárlat befogott kóbor húsevőket hatósági megfigyelés alá kell helyezni az ebzárlat időtartamára. Az állat hatósági megfigyelése az ebzárlat meghosszabbítása esetén sem tarthat kilencven napnál tovább. A mennyiben a kóborló eb vagy macska veszettség elleni oltottsága nem állapítható meg, és az állat befogása, illetve hatósági megfigyelése nem oldható meg biztonságosan, az állatot a kerületi főállatorvos határozatára járványügyi intézkedésként az állatvédelmi előírások megtartásával le kell ölni.
• Az ebzárlat alatt húsevő állatok összevezetésével járó rendezvény nem tartható.

LEGELTETÉSI TILALOM:

• a szarvasmarhák, bivalyok, juhok, kecskék, lovak, szamarak, öszvérek és sertések legeltetését a lakott településen belül az erre kijelölt helyen, ilyen hely hiányában a lakott település határától számított 500-1000 méteren belül kell megszervezni,
• bármely állatfajba tartozó állatok vándorolva történő legeltetése tilos,
• az állandó legelőn tartott húshasznú szarvasmarha-állományok legeltetését – az állomány nagyságától függően – 10-20 hektáros területre kell korlátozni.

 Tarcali Közös Önkormányzati Hivatal

„….mégis olykor körül kell nézni, és szemügyre venni a tájat,

   a tájban magunkat és magunkban a tájat.”

                                                       /Esterházy Péter/      

Gálik Judit és Gálik Levente – vállalkozók (Gastromarketing & Hegyaljafotó)

• Kedves Judit és Levente! Úgy tűnik, nem csak a nemzetközi helyzet fokozódik, hanem a vidéki életforma is a változások időszakát éli, hiszen a világháló térhódításával egyre kevésbé érezhetjük áthidalhatatlannak a földrajz által ránk szabott korlátokat. Ebben az évben költöztetek Debrecenből Tarcalra, vélhetően sokakban felmerül a kérdés, hogy miért is esett településünkre a választásotok egy olyan korban, amikor a tömeg inkább ellenkező irányba tart?

Judit: Számunkra mindig is vonzó volt a vidéki életforma, de a munkánk miatt zajos nagyvárosokhoz voltunk kötve. Régi vágyálmunk volt szirénák helyett madárdalra ébredni, vegyszermentes zöldségeket termelni és enni, kutyákat tartani, szomszédok helyett értékes baráti kapcsolatokat kialakítani. A vállalkozásunk fejlődésével lehetőségünk lett váltani, mert ügyfeleink az ország több pontján vannak, így nem voltunk egy településhez kötve. Számomra nem volt kérdés, hogy Tokaj-Hegyaljára költözünk, hiszen gyermekkorom óta rendszeresen jártunk ide túrázni, házi kolbászt és finom borokat vásárolni a szüleimmel. Húsvét alkalmával édesapámmal mindig megmásztuk a Nagy Kopaszt, közben családi legendákat mesélt, a tetőn megnyalhattam a pálinkás butykos szélét, hogy könnyebb legyen lefelé. Szívem csücske ez a vidék, Levente pedig azt mondta, ott boldog, ahol én vagyok. J

• Mint a legtöbb pályakezdő fiatal, kezdetben ti is alkalmazottként dolgoztatok. Saját tapasztalataim alapján tudom, hogy egy működő/működtethető vállalkozás elindítása nem egyszerű feladat. Többek között iskolai végzettség, intuíció, személyes kapcsolatok, ismertség, eszközök, némi saját tőke és nem utolsósorban használható ötlet is szükséges lehet hozzá. Nálatok mi volt az a mindent eldöntő impulzus, ami az önállósodásotokat eredményezte?

Levente: Mindketten alkalmazottként dolgoztunk a szakmánkban, Debrecenben. Judit a vendéglátásban, üzletvezetőként és marketingesként ért el önálló sikereket éttermekben, én a régió egyik legnagyobb reklámcégénél voltam grafikus, dekoratőr már több éve. Amikor megismerkedtünk, kellett egy kis idő és merészség, hogy mind a ketten feladjuk az állásunkat, és közösen induljunk neki egy új jövőnek. Nem volt könnyű döntés, hiszen a mai világban feladni egy stabil állást, egy stabil életet a bizonytalan jövőért – ráadásul 30 évesen – meggondolandó. De mi bíztunk egymásban, a tudásunkban és céljainkban. Pont ebben az időszakban, amikor már mind a ketten otthagytuk régi életünket, kaptam egy felkérést: egy ázsiai expedíciót kellett kísérnem, dokumentálni az útjukat fotókkal, blogírással, weboldalszerkesztéssel. Hosszú és kimerítő út volt, ám mire hazajöttem, Judit rengeteg munkával és új ügyféllel várt haza, ami pont elég impulzus volt ahhoz, hogy komolyabban, vállakozásként folytassuk együtt a munkát.

• A vállalkozásotok „Hegyaljafotó” részének értelmezése nem okoz problémát, azonban a „Gastromarketing”-et már nehezebben tudnám elmagyarázni bárkinek is. Hogyan született meg ez a kifejezés, mit takar valójában és mennyire van piaci igény térségünkben az általatok végzett tevékenységre?

Judit: A GASTROMarketing – vagy más néven vendéglátás marketing – vendéglátóhelyek, borászatok, őstermelők, kézművesek, hotelek, vendégház üzemeltetők számára kínál olyan marketing csomagokat és egyéb szolgáltatásokat, melyekkel levesszük a terhet a tulajdonos, üzletvezető válláról, akinek sem ideje, sem kompetenciája nincs üzlete komolyabb marketingfeladatainak ellátására. Mi egészen az arculattervezéstől a fotózáson át PR cikkek megírásáig részt veszünk a folyamatokban. Tapasztalatból tudjuk, hol érdemes és hogyan érdemes hirdetni, honnan szerezhetőek be a legjobb alapanyagok, mire nyitott a piac, mik a legújabb trendek. A mi segítségünkkel gyakorlatilag időt és pénzt spórol meg a tulajdonos, mert nem költi a pénzét feleslegesen. Mi Tokaj-Hegyalján sosem hirdettük magunkat, szájról-szájra terjed a hírünk, mára már együtt dolgozunk a régió legismertebb borászataival, vállalkozásaival. Ők egymásnak ajánlanak minket, ennél pedig nem létezik jobb reklám.

• Úgy tudom, hogy a munkátok nagyon sok utazást igényel, és az elmúlt években ti is bejártátok a turisták legkedveltebb hazai úti céljait, így megismerhettétek a Magyarországon zajló, idegenforgalommal összefüggésbe hozható trendeket. Mi a tapasztalat, összehasonlítva régiónkat más országrészekkel, miben kell még erősödnünk? 

Levente: Más borrégiókban is vannak ügyfeleink, így van rálátásunk arra, hogy a legnagyobb hiányosság az összefogásban és az emberek hozzáállásában van.  A támogatásoknak köszönhetően most látunk arra reményt, hogy értékes vállalkozások, fejlesztések szülessenek, de ahhoz, hogy ezek a változások, amelyek egyelőre csak a fejekben indultak el, kézzel foghatóak is legyenek, több embernek kell felállnia a fotelből és hozzátennie azt a keveset, amire ő képes. Úgy érezzük, mintha mindenki a másiktól, vagy más valakiktől várná a megoldást, miközben rajtunk múlik minden. Él Tarcalon egy néni, aki felismerte, hogy ha könnyebb, gyümölcsösebb borokat készít – nem ragaszkodva hosszas hordós érleléshez-, valamint mindig nyitva van, többen állnak meg a háza előtt. Ennyi elegendő is volt, hogy mára már legendás alakká váljon az ide utazók körében.

• Ez év tavaszától kapcsolódtatok be településünk honlapjának szerkesztésébe, és e munkátok jól érzékelhető, minőségi megújulást szavatol Tarcal internetes megjelenésében. Rendelkeztek-e információval arra vonatkozóan, hogy egy-egy igényesen kezelt weboldal mennyire tölt be meghatározó szerepet a turisták úti céljainak megválasztásában?

Judit: Online világban élünk, az internet és a turizmus pedig kéz a kézben jár. Egy utazás megszervezése komplex feladat, de az internet nyújtotta lehetőségekkel látványosan be lehet mutatni régiónk szálláshelyeit, borászatait, a látnivalókat, melyekért érdemes ide utazni. Mi is az interneten keresgéltünk, hogy mikor rendel az orvos, hogyan vannak nyitva a pincészetek, milyen programlehetőségeket próbálhatunk ki szabadidőnkben, ám sajnos minimális információt kaptunk. Feltettük a kérdést: ha Tarcal weboldala nem ad teljes képet ezekről nekünk, itt lakóknak, akkor mi alapján döntsön a turista? Mivel nemcsak beszélni, hanem tenni is szeretünk a változásért, felajánlottuk Tarcal önkormányzatának, hogy megálmodjuk és létrehozzuk a község új weboldalát: ingyen, térítésmentesen. Bízunk benne, hogy a weboldal tartalmi többletéhez a helyi vállalkozások is csatlakoznak, és érezhető lesz a turizmus fejlődése községünkben.

• Roger Miller amerikai country énekes-dalszerző  gondolata szerint: „Vannak, akik érzik az esőt. Mások csak megáznak.” Mi a véleményetek, mire van szükség ahhoz, hogy minél kevesebben tartozzanak a második csoportba?   

Levente:  Egy külső szemlélő, egy nem helyi lakos másképp látja az adott településben vagy régióban lévő lehetőségeket, szépségeket, adottságokat. Az elején nekünk minden az újdonság erejével hatott, és ez az érzés még mindig él bennünk, a mai napig rendszeresen járunk túrázni, biciklizni a környéken, fogyasztjuk a helyi borokat, termékeket és folyamatosan keresgéljük, feltérképezzük a további lehetőségeket Tokaj-Hegyalján. Mindeközben azt halljuk és látjuk, hogy a helyi lakosok utoljára gyermekkorukban, vagy még egyáltalán nem is voltak fent a hegyen túrázni, helyi borokat szinte nem is fogyasztanak, ha mégis, kizárólag a sajátjukat. Úgy gondolom, ez az a hozzáállás vagy szemléletmód, ami miatt le vagyunk maradva mondjuk a balatoni régiókhoz képest. Ha a turista nem látja a helyi emberek szemében az odaadást, a szeretetet a vidékért, akkor soha nem lesz hiteles, amit Tokaj-Hegyaljáról szeretnénk mutatni a külvilágnak.
Weboldalaik: www.hegyaljafoto.hu; www.gastro-marketing.hu

                                                     Erdélyi István