Borsod -Abaúj-Zemplén megyében a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a Komplex Útfelújítási Program keretében megújult megyénkben a 38-as számú Tarcal-Nyíregyháza másodrendű főút 1+011-2+390 és a 3+576-5+743 kilométerszelvények között több mint 360 millió forintos hazai forrásból.
Lényegében a 38-as főútvonal Tarcal belterületén teljes egészében felújításra került, mely külterületen folyatódott a Tarcal – Nyíregyháza vasútvonal vasúti átjárójáig.

Az ünnepélyes átadásra 2016. augusztus 25-én délelőtt került sor.

Butta László Tarcal polgármestere beszédében többek között ezt mondta: ” A településen átvezető 38-as főútvonal nagyon rossz állapotban volt. A felújítás sürgősségét többször is jeleztük országgyűlési képviselőnknek segítségét és támogatását kérve. 2015 év végén végre örömmel hallottuk a pozitív döntést. Köszönjük a döntéshozóknak, a kormányzatnak, a tervezőknek, a kivitelezőknek, a műszaki ellenőröknek, az út üzemeltetőjének, Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei és országos vezetőinek, hogy a gyorsan, jó minőségben felújított út elkészült.”
Az útszakasz ünnepélyes átadásán részt vett Dr. Mengyi Roland úr, országgyűlési képviselő. Beszédében kihangsúlyozta, hogy “Mindig öröm számomra ha egy település fejlődése pozitív irányban kihat az egész térségre. A települést érintő kamionforgalom által okozott zajhatások csökkentése szempontjából is előrelépés a megújult főút!”
Mikesz Csaba a A Magyar Közút Nonprofit Zrt. üzemeltetési igazgatója tájékoztatást adott az elvégzett munkálatokról.
“A munkálatok során az útszakaszon új aszfalt kopóréteg készült. Tarcal átkelési szakaszán az útszegélyek cseréje is megtörtént. A szükséges vastagságú aszfaltréteg terítésén kívül a padkák átépítése, autóbuszmegállók felújítása, az árkok, padkák, átereszek és hidak, a jelzőtáblák, szélességjelző oszlopok, acél szalagkorlátok javítása is megtörtént.
A munkálatok során a forgalombiztonság növelése érdekében különös figyelmet fordított a Magyar Közút az útszakaszon található forgalomtechnikai elemek fejlesztésére. Tartós útburkolati jeleket festettek fel, kicserélték a KRESZ táblákat.” Végül reményét fejezte ki, hogy a megújult útszakasz hosszútávon a közlekedők megelégedésére szolgál.

Az útátadást jelenlétével megtisztelte Bartók Szabolcs úr, a Colas Út Építőipari Zrt. termelési főmérnöke, Hegyi Gyula a Hazai Építőgép Társulás Kft. főmérnöke, Keresztes János rendőralezredes, a Szerencsi Rendőrkapitányság vezetője és Nagy Csaba alezredes, a Tokaji Rendőrőrs parancsnoka.

DA

Az idén először vehettek tarcali rászoruló családok 28 gyermekei egy ingyenes táborozáson a KARITÁSZ jóvoltából. A tábor helyszíne Egerben a Minaret közelében található egri Karitász Központban volt. A szállást és étkezést a Központ biztosította nekünk, de az utazás és a programok költségeiről magunknak kellett gondoskodni. A reggelit és vacsorát mi készítettük el a gyerekeknek a kapott élelmiszerekből és gyümölcsökből. Míg az ebédet az elegáns Nemzeti Étterem és Kávézóban költhettük el, igen kulturált körülmények között. Örülök neki, hogy a gyerekek alkalmazkodtak a helyhez! A tábori program a következőképpen alakult: hétfőn városnézés és a Bazilika megtekintése, kedden strandolás a csodálatos Egri Termálfürdőben, szerdán múzeumi nap volt, benne a Tűzoltó Múzeum, a Marcipán Múzeum. Csütörtökön az Érseki Palota és az Egri Vár meglátogatása töltötte ki a délutánunkat. A napirend reggeli tornával kezdődött a tágas udvaron, majd tisztálkodás és szobavizit előzte meg a reggelit egész héten! A délelőttöket foglalkozással, játékkal töltöttük. A foglalkozáson megismerkedtek a gyerekek a Karitász tevékenységével, kreatív foglalkozáson köszönő plakátokat készítettünk, a tágas füves udvaron labdázhattak, fára másztak, beszélgethettek, egyéb játékkal töltötték a szabad időt. A táborban figyelmet kapott a fegyelem, a rendszeretet, az önkontroll, a csapatjáték, a közösségi érdek, a türelem és kommunikáció. Az utolsó napon, pénteken, reggeli után a gyerekek elmondhatták, melyik program tetszett a legjobban, mit láttak Egerben. Ezt követően értékeltük a táborlakók aktivitását, fegyelmét, viselkedésüket. Egyéni és csoportos jutalmazással zártuk a tábort. Ebéd előtt még egy nagyot játszhattunk az Érsekkertben a játszótéren. Hazafelé meglepetésként egy kis uzsonnával búcsúztunk el a tábori élettől, Miskolcon a McDonaldsban.

Ez a tábor nem valósulhatott volna meg a támogatók nagylelkű segítsége nélkül!

Ezúton is szeretnénk a köszönetünket kifejezni:
a tarcali Egyházközség Alapítványának, Anikó Fodrászatnak, Colas Északkő – Cseh Zoltán Igazgató Úrnak, Degenfeld Mária grófnőnek, Polgármester Úrnak és a Képviselőtestületnek, a SÁRUG BT- Sápi Zoltánnak, Szűcs Zoltán plébános Atyának, és az Anonim támogatóinknak.

Köszönöm önkéntes munkatársaimnak –Harcosimé Juliskának, Sápiné Klárikának és Varga Évikének – odaadó, fáradhatatlan, szeretetteljes részvételüket, és munkájukat, amellyel hozzájárultak, hogy a gyerekek jól érezzék magukat a táborban. Mindenki fáradtan, de felejthetetlen nyári élményekkel gazdagodva, boldogan tért haza szeretteihez.

„Nem az a fontos, mi mindent teszünk, hanem az, hogy tetteinkben mennyi a szeretet.’ (Teréz anya)

Baracskainé Sveda Erzsébet Szent Erzsébet Karitász Csoport vezető

FELHÍVÁS!

Iskolakezdés közeledtével kérjük, hogy a kinőtt fiú, lányka ünneplő ruhák, blúzok, ingek , nadrág, öltöny, cipő-neműket, ha nincs más helye, hozzák be a Karitászba! Továbbá egyéb iskolában használható felszereléseket is/táska, tolltartó, tornazsák, uzsis táska, tornacipő, papucs/. Mi továbbadjuk!

Augusztus 7-én, vasárnap az alkonyati istentisztelettel kezdődött Szikszón a tizennegyedik ifjúsági gyalogos zarándoklat, amelyen a háromszáz fiatal mellett részt vett Kocsis Fülöp érsek-metropolita és Orosz Atanáz megyéspüspök is.
Három egyházmegyén keresztül gyalogoltak a fiatalok Szikszó, Szerencs, Rakamaz, Nyírszőlős, Nyíregyháza, Napkor állomáshelyeken át, majd szombaton érkeztek meg Máriapócsra.
A zarándoklat főszervezője, Seszták István főhelynök reményét fejezte ki, hogy a résztvevők megtalálják ezen a zarándoklaton azt, amit keresnek és szeretnének elérni.

Tarcalra augusztus 9-én érkeztek Mezőzombor felől Polyák Péter parókus úr vezetésével. A Tarcal Agorán fogadtuk a fiatalokat sok-sok innivalóval, ebéddel, melyet az Önkormányzat munkatársai készítettek. Szorgos tarcali asszonykezek által sütött sütemények is kerültek az asztalra. Mindezeket hálás köszönettel fogadták a fiatalok. Egyetlen gesztust, egyetlen pohár vizet, darab kenyeret, süteményt, információt köszönés nélkül el nem fogadtak. Az árnyékos, ligetes helyeket kihasználva hűsöltek, pihentek, lábat gyógyítottak, gyűjtötték az energiát a Rakamazig tartó újabb szakaszra.

Búcsúimájukban is kifejezték hálájukat, áldást kérve segítőikre.

A Tarcal és Tokaj között magasodó Kopasz-hegy emblematikus híressége a környéknek. Nemcsak kitűnő boraiért, hanem más vonzerejének engedve gyakran keresik fel turisták, sárkányrepülők, ejtőernyősök, kerékpárosok és futók is. Hajdanában még országos tájfutó bajnokságnak is otthont adott. Ennek egyik legemlékezetesebb epizódjaként az akkori legeredményesebb férfi tájfutónk egy szál alsóban, minden egyéb sportruházatát a kezében szorongatva csámborgott be a célba, miközben azt harsogta:

-„Leadom a szerelést! Leadom a szerelést!”

Ez a terep ugyanis tájfutásra sajnos gyakorlatilag alkalmatlan.
Így nagyon meglepődtem, mikor jó pár éve azt olvastam, hogy a Tarcali Napok rendezvénysorozata keretében tájfutóversenyt is tervbe vettek. Sportegyesületünk, az 1993-ban alakult Zöld Sportok Clubja akkor már túl volt jónéhány szabadidősport rendezvény, köztük futóversenyek lebonyolításában is. Ezért azt javasoltam a község önkormányzatának, ne tájfutó, hanem „csak” futóverseny legyen, aminek megszervezését szívesen felvállaljuk.

Ez az előzménye a Tarczal Vezír Csúcsfutás megszületésének.

A TV-út 5,5 km hosszú, 400 méter szintemelkedésű aszfaltcsíkjának leküzdése relatíve nehezebb a híres kékesi csúcsfutásnál is, mert ott 11 km-re „csupán” hatszázvalahány méter szintkülönbség párosul. Nyáron pedig ez még keményebb kihívás a hőség miatt.

A kevésbé edzettek kedvéért, no meg persze bemelegítési lehetőségként is, egy „Aréna Staféta” nevezetű elő-versenyt iktattunk be 1 km-es távon a tarcali Aréna bejáratáig.
Az első Tarczal Vezír Csúcsfutást és Aréna Stafétát 2002-ben, Pataky Sándor Ákos polgármester rajtoltatta el, s ettől kezdve hagyományossá vált.

A település következő vezetője, Baracskai László az egyik ilyen nyári futáson felvetette: az aradi vértanúk tiszteletére is lehetne egy ilyen csúcsfutás. Az októberi időpontban már a hőség sem jelenten gondot. Megfogadva a tanácsát, 2008-ban rendeztük az első Aradi Vértanúk Emlékfutást. Pár éven át így évente kétszer is felfuthattunk a TV-toronyig. Én is minden évben felküzdöttem magam, egyetlen kivétellel, amikor világbajnokságon indultam ebben az időpontban, s helyettem a ZSC futója, Farmosi Imre vállalta el a lebonyolítást, természetesen Drozda Aranka és helybéli segítői társaságában.

Főleg amatőr futók jöttek a versenyre az ország minden részéből, de akadtak köztük olyan remek sportolók is, mint az ultrafutó Bogár János vagy a rádiós tájfutó világbajnok Moravszki János.

A jubileumi, tizedik csúcsfutásra 2011-ben került sor. Utána már csak az őszi verseny létezett.

Az idén azonban Butta László jelenlegi polgármesterrel egyeztetve 5 év szünet után életre keltettük az eredeti versenyt is. Kihasználva az új Áldó Krisztus szobor kínálta lehetőséget, itt lett a cél, az útvonal pedig a honfoglaló Tarcal vezér síremlékét is érintette. Az új pálya rövidebb lett a korábbinál, de meredeksége miatt ez a 3 km is embert próbáló feladatot jelent.

Mindazonáltal sikeresen debütált, s a célból látható panoráma egyöntetűen megnyerte a résztvevők tetszését.

Az idei futás eredményei:

Abszolút befutók férfiak: 1. Bényei Szilárd Tiszaladány (jobbról 2.) 2. Bogár János Fancsal(középen); Nők: abszolút első: Varga Ildikó Fancsal

19-49 év női befutók: 1. Drótár Katalin Dunakeszi (jobbról 2.) 2. Tamásné Hornyák Éva Szerencs (balról 2.)

19-49 év férfiak: Bényei Szilárd Tiszaladány; 2. Hornyák Dávid Tarcal (balról 3.) 3. Czaga Tamás Nyíregyháza (balról 2.)

19 év alatti indulók: 1. Kohári Szabolcs Szikszó ( balról 3.) 2. Hortobágyi Marcell Tímár (balról 2.)

50 év felett
1. Bogár János Fancsal(balról 5.) 2. Varga Ildikó Fancsal (balról 4.) 3. Kovács Attila Miskolc (balról 2.) 4. Karádi Judit Miskolc (balról 2.)

Valamennyi képen a díjakat átadó Dr. Kovács János BAZ megye főjegyzője /(obbról első), Butta László polgármester (balra első) is látható.

A gyermekjóléti szolgálat szervezésében idén is Baskóra pihenőtáborba utazhatott több mint húsz tarcali gyermek. Urbán Mária táborvezető és Kovács Attila nagytiszteletű úr tervezte – szervezte – bonyolította le a festői környezetben zajló tábort. A táborvezető kérésére örömmel tett eleget Kovács Krisztián egy zenés esti táncmulatság lebonyolítására.

Megérkezve épp a vacsora készült bográcsban. Igaz, vészjóslóan gyülekeztek a felhők s hamarosan csepergett is az eső. Előkerültek az esőkabátok, esernyők, pulóverek. Még a bogrács fölé is került esernyő, hisz nem szerette volna senki, hogy a virslis-kolbászos paprikás krumpli helyett gulyás leves legyen az esti menü. Végül a nagy zuhé az eresz alá küldte a tábori főszakácsot – Csáti Gézát – és segítőit. A bőséges vacsora elfogyasztását követően késő estig – 23 óráig- tartott a tánc- és karaoke party. Képeim az igazán remek hangulatról mesélnek.

DA

A július 19-én megrendezett hagyományteremtő borverseny eredményei

1. táblázat) – Termelői borok kategóriája
   

2. táblázat) – Forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező borok kategóriája
   

A borbíráló bizottság tagjai voltak:

1. Juhász Szabolcs – Királyudvar

2. Osváth Fruzsina – Royal Tokaji

3. Rakaczki Gábor – Sauska-Tokaj

4. ifj. Majoros László – Majoros Birtok
   

5. ifj. Prácser Miklós – Erzsébet Pince

6. Ujvári Vivien – Tokajicum Borház

7. Makai Gergő – Tokaj Hétszőlő

8. Illés János – Illés Pince

9. Keresztes Ákos – Myrtus Pince
   

10. Somogyi Gergely – független borszakértő

Köszönjük a bizottsági tagok munkáját és gratulálunk valamennyi résztvevőnek!

Erdélyi István

„Széjjel szóródni – eső a homokra”
In memoriam Szakolczai Ferencné

Szomorú levelet hozott a postás 2016 júniusában. Kedves tanár nénim, Szakolczai Ferencné elhunytáról értesítettek leányai. Utolsó telefonbeszélgetésünk alkalmával igyekezett felkészíteni erre, hiszen azt mondta: „Legközelebb már csak akkor fogsz hallani rólam, ha megkapod a gyászjelentést.” Megdöbbentem, hiszen Ica nénit több mint félévszázada ismerem, soha nem hagyta el a száját pesszimista mondat. Igyekeztem vigasztalni, de a beszélgetésünk végére meggyőzött: túl sok a fájdalom, nincs ereje küzdeni.

Pedig egész élete küzdelem volt, mint minden emberé, de nem reménytelen küzdelem. Óriási energiákkal, hatalmas optimizmussal tanított, nagy-nagy szeretettel nevelte gyermekeit, férjének, Feri bácsinak még a gondolatát is leste, és persze ahol tudott, segített. Mint az úttörő. Hiszen az volt, ízig-vérig közösségi ember, tele ötlettel, vidámsággal, akár a tábori kondérból kellett ebédet osztani, akár hegyet mászni, játszani gyermeki módon, önfeledten. Jóízű kacagása átragadt környezetére.

Feri bácsi hirtelen halála után már nem volt képes így kacagni. Sohasem heverte ki. Végül a számára oly kedves Tarcalt is ott kellett hagyni, mert nagyon társtalan volt. Sok évtizedes lelkiismeretes és igen magas színvonalú tanári munkáját, szívvel-lélekkel végzett közösségi tevékenységét a község azzal ismerte el, hogy díszpolgárává választotta. Erre nagyon büszke volt, és mindig szeretettel beszélt a településről, amely kenyeret, otthont adott neki és családjának.

Számtalan szép és jó tulajdonsága közül én a hűséget teszem az első helyre: hűségét a szeretteihez, a hivatásához, az elveihez, a szűkebb és tágabb otthonához, tanítványaihoz.

Példakép volt, sokan indultunk el a pedagógus pályán Őt követve.

Váci Mihály versének néhány szép sorával búcsúzom kedves Tanárunktól:
„osztani magad – hogy így sokasodjál;
kicsikhez hajolni – hogy magasodjál;
hallgatni őket, hogy tudd a világot,
róluk beszélni, ha szólsz a világhoz.
Széjjel szóródni – eső a homokra –
sivatagnyi reménytelen dologra,
s ha nyár se lesz tőled, s a táj se zöldebb:
kutakká gyűjt a mély – soká isznak belőled!…”
                                                        (Váci Mihály: Eső a homokra)

Nyugodjék békében.

Dr. Erdélyi Erzsébet

A 25. jubileumi Zempléni Fesztivál programsorozatának tarcali rendezvényei idén is rendkívül emlékezetesre sikeredtek. Irodalmunk egyik legnépszerűbb alkotása, Arany János Nagyidai cigányok című humoros művét hallhattuk Gál Tamás /próza és zene/ és Mester László /zene/ előadásában. Remek színészi játéknak, fergeteges lendületű előadásnak lehettek tanúi gyermekek és felnőttek. Az interaktív játékos feldolgozás egy pillanatra sem hagyta lankadni a figyelmet. A gyerekek szívesen vettek részt a játékos megjelenítésben. A felnőttek az “aranyjánosi” pikírt humor folyamatos, hangsúlyos jelenléte miatt nem tudtak nem odafigyelni. Gál Tamás szuggesztív előadása mindenkit magával ragadott.
A zenerajongók sem maradtak program nélkül. Swing Á La Django különleges zenei csemegét nyújtott a koncert részt vevőinek. Egy kis swing, egy kis jazz, egy kis magyar autentikus zene, és kész a hungarien django swing egyedi stílus. Ennek lehetett fültanúja szombaton a Tarcal Agora közönsége. Köszönjük az élményt!

D.A.